Budapest román megszállása

Nehéz idők

A magyar nemzet történelmének 1918 októbere és 1919 augusztusa közötti sorsfordító eseményei hosszú időre meghatározták országunk sorsát. Nehéz idők jártak. A háborús összeomlás, majd az azt követő baloldali hatalomátvétel és a proletárdiktatúra máig érezteti hatását; a magyar társadalom kibeszéletlen sérelmeinek halmaza. E kérdéskör napjainkra kényelmetlen politikai, ideológiai teherré vált, s nyomasztja a mai generációkat is. 1918–1919-ben a Kárpát-medencében nemcsak diktatúra volt, hanem közben nemzetünk utolsó s talán legjelentősebb honvédő háborúja zajlott. E küzdelem tétje az egységes magyar államtér fennmaradása és megőrzése volt. Miután e harcban a magyarság a Kárpát-medencében élő egyéb népekkel szemben alulmaradt, így mindaz, ami e bő tíz hónapban történt, történelmi kényszerpályát alakított ki. E kényszerpálya a későbbi évtizedekben egyenesen vezetett a magyar nemzet huszadik századi traumáihoz. Mindezzel azt is állítjuk, hogy az úgynevezett „őszirózsás forradalommal” valami végzetesen megszakadt a magyarság szerves történelmi fejlődésének folyamatában. Ebből eredően 1918–1919 honvédő háborúja kényes kérdéssé vált, és olyan történelmi problémává, amelyről politikai ideológiák mentén szokás beszélni. Pedig a kor emberei az eseményeket – miként a források alapján tudjuk – nyilvánvalóan másként élték meg. Az egész társadalom a hon védelmére szerveződött, az egyes személyek indíttatásától függetlenül. Az egyszerű proletár, aki elhihette a szélsőbaloldali ideológia vérgőzös jelszavait, éppúgy az ország területi integritásáért fogott fegyvert, mint az a háborút megjárt katonatiszt, aki egy társadalmi felfordulásba érkezett haza a Piave poklából. Ám ezekről az egyéni indítékokról az ideológiákkal terhelt magyar történetírás nem szívesen beszélt, és nem szívesen beszél ma sem. Mindennek eredőjeként a mai magyar társadalom tudatában 1918–1919 valamiféle legendás forradalmi mozgalmakkal teli időszakként él. A történelmi valóság azonban más. Magyarországon honvédő háború folyt, amelynek bemutatása történetírásunk régi adóssága. Ezt törlesztendő ajánlom olvasóink figyelmébe új lapszámunkat.

Nagy Miklós Mihály
főszerkesztő

Lapozzon bele!

Tartalom

  • Magyar honvédő háború 1918–1919
    Nagy Miklós Mihály
  • A román haderő november elején
    Koszta István
  • „…Szél volt, eső esett…” – Kolozsvár 1918
    Nagy Miklós Mihály
  • Útban a Tiszáig
    Koszta István
  • Szelek szárnyán a szovjet-orosz csapatokért
    Takács Gyula
  • Sorsdöntő napok
    Stencinger Norbert
  • Budapest, a kirabolt város
    Benkéné Jenőffy Zsuzsanna
  • Egy tábornok közbelép – Harry Hill Bandholtz
    Domonkos László
  • Magyar–román titkos tárgyalások 1918–1920
    Gulyás László
  • A románok Magyarországon
    Suba János
  • A román megszállás vasúti károkkal
    Miszlay Zsolt
  • A lengyelek és a trianoni diktátum
    Ágoston Balázs
  • Az én történelmi hősöm
    Bene Éva