Szulejmán és a magyarok

A meg nem alkuvás kora

A 16. század elejének magyar társadalma egy hirtelen feltűnt világhódító hatalommal találta magát szembe, Nagy Szulejmánnal és birodalmával. Néhány évtized alatt traumák sora érte a magyar nemzetet, a mohácsi katasztrófa, Buda eleste, majd a hódoltsági területek növekedése valóságos sokkhatást idézett elő.

A másfél évszázados török kor sötét időszaka históriánknak. Hatása máig tartó. A Kárpát-medencei magyar etnikum fogyása, a többi nemzetiség arányának – egyes területeken drámai – növekedése, valamint az Alföld településhálózatának gyökeres átalakulása ezekhez az évtizedekhez kötődik. A török eleinte megállíthatatlan ellenfélnek tűnt, ám Nagy Szulejmán uralkodásának végére kiderült, hogy az új hódítóval együtt lehet élni, s messze nem olyan félelmetes, mint amilyennek 1526-ban és 1541-ben látszott.

A legnagyobb csapás az volt, hogy az addig oly egységes magyar államtér három részre szakadt, s ez az állapot hosszú időre fennmaradt. A magyarság tudatában ekkor gyökeresedik meg az a gondolat, amit a korábbi generációk nem is feltételezhettek: Közép-Európában minden külpolitikai ígéret ellenére csak magunkra számíthatunk. A török megállítása a Kárpát-medencében elsősorban magyar ügy volt, és az is maradt egészen a török kor végéig.

E másfél évszázadnak azonban van egy máig ható tanulsága: a meg nem alkuvás gondolata. Már a kortársak is tudhatták, lelkükben mélyen érezhették, hogy – akár Habsburg, akár török politikával vagy éppen teljesen önállóan kiharcolva – a Kárpát-medencei magyar államtér eszméje nem feladható. Ennek tudata segített átvészelni a szulejmáni és a későbbi török időszakot. Ez biztosította megmaradásunkat.

Nagy Miklós Mihály
főszerkesztő

Lapozzon bele!

Tartalom

  • A távolság fogságában
    Nagy Miklós Mihály
  • Szulejmán a hadak élén
    Gulyás László
  • Védekezni vagy támadni? Mohács 1526
    Négyesi Lajos
  • Világhódítók Nagy Sándor örökében
    Katkó Gáspár
  • A végzetes hadjárat – Szigetvár 1566
    Remeczki Imre
  • Rettegett ellenségből megbecsült barát?
    Hajdú Zoltán
  • Gárdonyi Géza és az Egri csillagok
    Benkéné Jenőffy Zsuzsanna
  • Gárdonyi Géza Isztambulban
    Benkéné Jenőffy Zsuzsanna
  • Egán Ede rejtélyes halála
    Botlik József
  • A sportpályáról a géppuskafészekbe
    Kiss Balázs
  • „Nem pártfogója, hanem jó barátja vagyok az istenfélő magyar nemzetnek”
    Benkéné Jenőffy Zsuzsanna
  • Az ügynökök a „T” lakásba mennek (és nem a paradicsomba)
    Vincze Gábor
  • Az én történelmi hősöm
    Domonkos László