Kataklizma – 1918-1919-1920

Leírás

A trianoni összeomlást követően a magyar politikai elit nemzetközi fórumokon is kereste a jogorvoslatot arra vonatkozóan, hogy legalább enyhítsék annak a brutális országcsonkolásnak a következményeit, amelynek igazságtalansága a világtörténelemben is példátlan volt. A magyar érdekek legnagyobb szószólójának Apponyi Albert tekinthető, de mellette számos kiváló felkészültségű tudós is próbálta menteni a menthetetlent. Egyikük Gávai Gaal Jenő, a rutinos, mai viszonyok között szinte felfoghatatlan tudással bíró közgazdász. Folyékonyan beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul. Fellépésének, tudományos felkészültségének volt köszönhető, hogy az 1922. augusztus 28-án Budapesten a javunkra született nemzetközi döntés értelmében Elek, Lőkösháza és Geszt is Magyarország határain belül maradt, nem került román impérium alá.

Emlékirataiban nemcsak ennek a bravúrnak a hátterét mutatja be a szerző. Gávai Gaal Jenő visszaemlékezései által egy örökséget is ránk hagyott. Egy olyan világnak a lenyomatát, amely rengeteg dologban emlékeztet a mostani körülményekre. Egy háborús kataklizma utáni összeomlás napjai elevenednek meg előttünk, a kommunista terrorizmus, az I. Great Reset kitörésének időszaka. Valakik akkor is földi mennyországot ígértek az embereknek, ahogy most a Great Reset ideológiájában.

Gávai Gaal Jenő hiteles megfigyelője az akkori történéseknek, visszaemlékezései az átélt események miatt nem számítanak könnyű olvasmánynak, de a szerző nem véletlenül hagyta ezt az utókorra. Mert tudta, hogy ami egyszer megtörtént, az megtörténhet ismét. A végső tragédiát pedig csak akkor tudjuk elkerülni, ha felkészülünk rá.